A Blikk és időközben megszűnt laptársa, a Sportál több cikkben is foglalkozott azokkal a visszásságokkal, amiket az olimpiai járadékok nem teljesen átgondolt rendszere okoz. Leginkább a trénereknél vannak égbekiáltó igazságtalanságok. A vívóedző, akinek aranyérmes tanítványa nincs, s csak a kisebb presztízsű és jóval kisebb konkurenciájú paralimpiákon szereztek érmeket, mégis havi 7 millió körüli összeget vág zsebre, vagy a „névtelen” siketlimpiai pólóedzők, akik többet kapnak, mint a sportág hallhatatlanja, Kemény Dénes.